DarázsirtásA darazsak is fontox részét képzik a természet körforgásának. Legfőképpen a növények beporzásában van szerepük. Ennek ellenére nagyon meg tudják keseríteni az emberek mindennapjait, mert bárhol megtelepedhetnek. Amikor a háztartásunk közelébe fészkelnek inkább arra gonodolunk, hogy jobb lenne az élet nélkülük. Fészkeiket nagyon változatos helyekre képesek elhelyezni. Padlástérbe, stablon deszka mögé, redőnytokba, gipszkarton mögé, de akár a kőfalak üregeibe vagy a földbe is. Ennek megfelelően a kolónia irtástechnológiája is változó. A kezelés történhet permetezéssel, porozással vagy ULV ködképzéssel. A kezelésre 6 hónap garanciát vállalunk, mely kizárólag a kezelés/kezelések helyére értendő.
Látható fészek esetén a darazsakat, és a fészket is eltávolítjuk. Rejtett fészek esetén először meg kell találnunk a fészek bejáratát, ha ez adott, akkor egy pici lyukon keresztül is el tudjuk végezni az irtást bárminemű bontás nélkül.
Rejtett fészek esetén aeroszollal (darázsirtó spray) nem lehet a szert megfelelően bejuttatni, csak a kint repkedő egyedeket lehet nyakon csípni, így meggondolandó a 2-3000 Ft-os aeroszolok rendszeres használata. Számos esetben akkor hívnak a helyszínre, amikor már 10-15.000 Ft-ot költöttek feleslegesen. Az esetlegesen begyűjtött csípések számáról már nem is beszélve...
A gyors, profi és fájdalommentes darázsirtás érdekében hívjon minket, hogy otthonán ne kelljen osztoznia!
Darazsakról picit hosszabban:
A darazsak a hártyásszárnyúak rendjébe tartozó rovarok, két pár szárnyuk van.
A társas redősszárnyú darazsak egyéves családokban élnek. Fajtól függően 100-200 (a német darázsnál több ezer) rovar alkot egy-egy családot, melyet egy királynő, hímek és dolgozók alkotnak. A fészek fajtól függően más-más alakú és elhelyezkedésű, építőanyaga általában farost, amelyet pépessérágnak, és nyálukkal elkeverve teszik ragadós állagúvá. A papírszerű anyagból felépített fészek változatos helyeken pl. a talajban, növényeken, faodvakban, háztetők alatt, fa-, tégla- vagy kőrakások között található. A család szaporodásával párhuzamosan fészkeiket szélesítik. Fészkeik hatszögletű sejtjeit egy vagy több sorban építik, és sokszor beburkolják. A lárvák a vízszintesen álló sejtekben fejlődnek, és a dolgozók főként széttépett, összerágott rovarokkal táplálják őket. Bábozódáskor a dolgozók a sejtet lezárják.
Általában könnyen támadnak meg állatot és embert. A fészkük bejáratához őröket állítanak, amelyek a betolakodókat megtámadják. Fullánkjuk segítségével mérget juttatnak az áldozat testébe. Fullánkjukat nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök és az ember bőréből is sérülés nélkül vissza tudják húzni, így akár többször is képesek szúrni. A potroh a torhoz rendkívül mozgékonyan ízesül, így fegyverüket minden irányban használhatják.
Melegben, kánikulában a fokozott anyagcsere miatt elevenebbé, tolakodóbbá válnak.
Táplálékuk fehérje (pókok, rovarok, elhullott állatok) vagy gyümölcs, hús és szerves hulladék. Előszeretettel dézsmálják meg az emberi táplálékot és italokat.
Csípése:
A darazsak szúrása fájdalmas, mérgük arra hajlamos egyéneknél allergiás tüneteket vált ki, vagy akár halált is okozhat.
Egyetlen darázscsípéskor 10-30 percen belül általában csak duzzanat, helyi vérbőség és fájdalom keletkezik, mely a csípés környékére is átterjed.
Esetenként a beszúrás helyén kis területen (a méreganyagban levő enzimek hatására) bevérzés, sejt- és szövetelhalás is megfigyelhető. A fájdalom 30 perctől néhány óráig, a viszketés akár napokig tarthat. A szúrás el is fertőződhet (a darazsak gyakran táplálkoznak elhullott állatokon).
A darázscsípés lúgos kémhatású méreganyagokat juttat a bőrbe, ezért azt enyhén savas oldattal, például citromlével vagy ecetes vízzel érdemes kezelni. Használhatunk lidokain tartalmú kenőcsöt és jeges borogatást is.
Kecskedarázs
A kecskedarázs (Paravespula vulgaris) 11-18 mm hosszú, típusos megjelenésű darázs. Fejpajzsának közepén horgony alakú, hosszanti fekete sáv van.
Az anya védett helyen (pl. kövek között, barlangok mélyén, rágcsálók elhagyott fészkében, házak, borospincék, istállók eresze alatt, fa-, tégla- vagy kőrakások között, padláson, esetleg madárodúkban) tölti a telet. Tavasszal, általában áprilisban, az áttelelt anya 10-20 pete lerakásával kezdi el a család kialakítását. 4-6 héten keresztül fészkét egyedül építi és lárvái táplálásáról is maga gondoskodik.
Fészkét a padláson, ablaktokok és fal találkozásánál, a föld alatt, vagy a növényzeten (bokrokon) alakítja ki. Elsősorban ragadozó életmódot folytat, rovarokkal táplálkozik, de húst és gyümölcsöt is szívesen fogyaszt.
Német darázs
A német darázs talán a legközönségesebb előfordulású hazai faj. Dolgozói 12-20 mm hosszúságúak. Fejpajzsa teljesen sárga, vagy csak néhány fekete pont található rajta.
Fészkét gyakran a talajban, lyukakban, kis rágcsálók elhagyott üregében építi ki.
Melegben könnyen támad, de a fészek közelébe merészkedőkkel szemben mindig támadólag viselkedik.
Lódarázs
A lódarázs a legnagyobb államalkotó rovarfajunk.
18-40 mm hosszú, rozsdabarna színű, a hazai fajok közül a legveszedelmesebb szúrású. Fészke közelében könnyen támadja a betolakodókat. Nyár végére a fészekben kb. 100-400 dolgozó tevékenykedik.
A kifejlett rovarok ragadozók, más rovarokkal táplálkoznak, de gyümölcsöket, nektárt és a fák vagy lágyszárúak nedveit is elfogyasztják.
A méhkaptárt is megtámadhatja, méhészetekben komoly károkat okozhat.
Főleg éjszaka keresi táplálékát. Mivel a fény vonzza, nyitott ablak és felkapcsolt világítás esetén a lakásba is berepülhet.
